Panasztörvény - a szabályozás értelme és célja
2023-06-18
A kiinduló tétel az, hogy a jogsértések a társadalom jólétét fenyegető kockázatot teremtenek. A jogsértések, visszaélések a közérdek súlyos sérelmét okozzák. Márpedig - mondja az EU irányelv - gyakran a közszféra - vagy a magánszektor dolgozói vagy a munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a köz- vagy magánfoglakoztatókkal kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először a közérdeket érintő veszélyekről vagy sérelemről, a jogsértésekről és a visszaélésekről.
A Panasztörvény az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Itt mindjárt jelzem is, hogy a magyar szabályozás túlmegy az irányelv tárgyi hatályán, amennyiben nem csak az uniós jogba ütköző jogsértések, visszaélések jelenthetők be, hanem a csak nemzeti hatáskörbe tartozó területekre vonatkozó hazai jogszabályok megsértése is.
Az Irányelvből kiolvasható az egész szabályozás értelme és célja.
Az Irányelv kiinduló tétele, hogy a jogsértések a társadalom jólétét fenyegető kockázatot teremtenek. A jogsértések, visszaélések a közérdek súlyos sérelmét okozzák.
Azt mondja az irányelv hogy gyakran a közszféra - vagy a magánszektor dolgozói vagy a munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a köz- vagy magánfoglakoztatókkal kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először a közérdeket érintő veszélyekről vagy sérelemről, a jogsértésekről és a visszaélésekről.
A visszaélést bejelentő személyek kiváltságos helyzetben vannak, mert az információik birtokában fel tudják fedni a jogsértéseket, és így kulcsszerepet játszanak a jogsértések feltárásában és megelőzésében, valamint a társadalom jólétének biztosításában.
Ugyanakkor a visszaélést potenciálisan bejelentő személyeket a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja attól, hogy hangot adjanak aggodalmaiknak vagy gyanújuknak.
Ezért az Irányelv szerint a jogsértések, visszaélések bejelenésére
- hatékony, bizalmas és biztonságos bejelentési csatornákat kell létrehozni és
- a visszaélést bejelentő személyek részére a megtorlásokkal szemben jogi védelmet kell biztosítani.
A Panasztörvény Indokolása szerint az Európai Unió arra ösztönzi a tagállamokat, hogy három lépcsős bejelentési rendszert hozzanak létre:
- az első lépcső az ún. belső bejelentési csatorna, amely a jogsértésnek az adott jogalanyon belül történő bejelentését jelenti,
- a második lépcső az ún. külső bejelentési csatorna, amely során a bejelentő a jogsértést a tagállam által kijelölt, illetékes nemzeti hatósággal közli,
- a harmadik lépcső a jogsértés nyilvánosságra hozatala.
Összefoglalva ezekről szól az EU irányelv.
Tehát a társadalom jólétének biztosítása adja az irányelv – és így a Panasztörvény – mögöttes filozófiáját. Magyarországon a hagyományok, a történelmi múlt emlékei miatt a Panasztörvénynek más kicsengése van, de próbáljuk meg mi is az Irányelv szellemében alkalmazni a Panasztörvénnyel átültetett rendelkezéseket.
Az Irányelv Preambuluma a lehetséges bejelentésekről ilyen területekről hoz példát:
- A termékbiztonság terén a gyártási és forgalmazási láncban részt vevő vállalkozások a bizonyítékok elsődleges forrásai a tisztességtelen és tiltott gyártási, importálási és forgalmazói gyakorlatoknak.
- Az építési beruházások kivitelezése, áruk szállítása vagy szolgáltatások nyújtása során a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok megsértése torzítja a versenyt, növeli az üzleti tevékenység végzésének költségeit, sérti a befektetők és a tulajdonosi részesedéssel rendelkezők érdekeit, valamint általában kevésbé vonzóvá teszi a befektetési környezetet és Unió-szerte egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a vállalkozások számára, és ezáltal hatást gyakorol a belső piac megfelelő működésére.
- A fogyasztóvédelmi visszaélések, a nem biztonságos termékek számottevő károkat okozhatnak a fogyasztóknak.
- Az élelmiszer, takarmány- és állategészségügy terén a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megelőzhető, csökkenthető, vagy megszüntethető az élelmiszerrel kapcsolatos kockázat. Megelőzhetők az állatra, vagy emberre átvihető állatbetegségek.
- A környezet és a természet elleni bűncselekményekkel és jogellenes magatartásokkal kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtése is közérdek. A nem biztonságos termékek környezeti károkat okozhatnak.
- A magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának és 8. cikke alapjogként rögzít – további olyan területek, ahol a visszaélést bejelentő személyek segíthetnek felfedni a közérdeket esetleg sértő jogsértéseket.
- Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, amely a csalás, a korrupció és minden egyéb olyan jogellenes tevékenység elleni küzdelemre irányul, amely érinti az uniós kiadásokat, az uniós bevételek és források, illetve uniós pénzeszközök beszedését, olyan alapvető terület, ahol erősíteni kell az uniós jogérvényesítést.
- A társasági adóra vonatkozó jogsértések – az adóelőny szerzése, az adóelkerülés – negatív hatást gyakorolnak a belső piac megfelelő működésére, torzítják a vállalatok közötti egyenlő versenyfeltételeket.
A magyar jogalkalmazóknak, foglalkoztatóknak nincs dolguk az Irányelvvel, miután ennek rendelkezéseit ültette át a magyar jogba a Panasztörvény. Az irányelv legfeljebb egy-egy rendelkezés értelmezéséhez szolgálhat segítségül, amikor azt kell majd megfejteni, mire is gondolhatott a jogalkotó.
Dr. Szabó Tibor ügyvéd
www.drszabotibor.hu