Blog

Létre nem jött adásvételi szerződés és jogkövetkezményei

Nemrég szembejött velem egy bírósági döntés, a Kúria Kúria Pfv.V.20.805/2023/5. számú ítélete, ami szerint, ha az adásvétel tárgya nem a perbeli ingatlan meghatározott tulajdoni hányada, hanem annak egy – a későbbiek során pontosítandó, önálló ingatlanként kialakítandó – része, akkor az adásvételi szerződés létre nem jött szerződésnek tekintendő.

Bővebben

Ingatlan eladás és vásárlás: Adók, illetékek és stratégiák

Az ingatlanpiaci tranzakciók, mint az ingatlan eladása és adott esetben azt követően egy másik vásárlása, jelentős pénzügyi és jogi kötelezettségeket vonnak maguk után. Ebben a blogposztban a legfontosabb adózási és illeték szempontokat mutatom be.

Bővebben

A kis könyvelőirodáknak is rá kell készülniük a Panasztörvényre - minden ellenkező hiresztelés ellenére

Ez persze csak a szerző véleménye, és mint ilyen, senkire nem kötelező. A törvény az, ami kötelező, esetünkben a Panasztörvény. Nem is magyaráznám tovább, csak idézem az alkalmazandó rendelkezéseit, aztán mindenki döntse el maga, hogy van-e teendője júliuis 24-ig vagy nincs.

Bővebben

A belső visszaélés-bejelentési rendszer az egy panaszdoboz?

A belső visszaélés-bejelentési rendszernek arca kell, hogy legyen, annak működtetésével valakit meg kell bízni, a működtetésnek eljárási szabályai vannak, a bejelentéshez jogkövetkezmények fűződnek, a rendszerről tájékoztatni kell a foglalkoztatottakat. Ez így egy rendszer. Ezeket nem tudja egy panaszdoboz – az csak egy doboz.

Bővebben

A Panasztörvény pártatlansági követelményéről

A pártatlanság követelményét  a Panasztörvény 19.§-a fogalmazza meg a belső visszaélés-bejelentési rendszere működtetésével megbízott (belső) foglalkoztatott természetes személlyel, illetve a külső szervezettel szemben. Amely természetes személy (foglakoztatott) vagy külső szervezet nem pártatlan, az nem bízható meg a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával és működtetésével. De mit jelent a pártatlanság?

Bővebben

Így módosult a Panasztörvény

A Panasztörvény a július 6-án megjelent módosítással  lép hatályba 2023. július 24-én. Ismertetjük a változásokat.

Bővebben

Egyéni vállalkozók belső visszaélés-bejelentési rendszere a Panasztörvény alapján

A Panasztörvény elég mostohán bánik a hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókkal, akiknek jelentős hányada alkalmazott nélküli önfoglalkoztató. A Panasztörvény egyfelől ugyanúgy kötelezi őket a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére, mint a többezer főt foglakoztató multinacionális nagyvállalatokat, másfelől eltiltja őket a lehetséges megoldások alkalmazásától, a maradék szabályokkal pedig lehetetlen feltételeket támaszt számukra.

Bővebben

A belső visszaélés-bejelentési rendszer az egy szoftver?

Nem. Nem szoftver, és nem is felhőalapú szolgáltatás. Valamint nem is mesterséges intelligencia. Hanem egy feladatkör az erre kötelezett vállalkozásoknál.

Bővebben

Panasztörvény - a szabályozás értelme és célja

A kiinduló tétel az, hogy a jogsértések a társadalom jólétét fenyegető kockázatot teremtenek. A jogsértések, visszaélések a közérdek súlyos sérelmét okozzák. Márpedig - mondja az EU irányelv -  gyakran  a közszféra - vagy a magánszektor dolgozói vagy a munkavégzéssel összefüggő tevékenységük során a köz- vagy magánfoglakoztatókkal kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először a közérdeket érintő veszélyekről vagy sérelemről, a jogsértésekről és a visszaélésekről.

Bővebben

250 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek kötelezettségei a Panasztörvény alapján

  1. A belső visszélés-bejelentési rendszer létrhozására a  250 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek a Pnasztörvény hatályba lépésével egyidejűleg, azaz 2023. július 25-ig kötelesek.
Bővebben


Vissza az előző oldalra