Így módosult a Panasztörvény
2023-07-11
A Panasztörvény a július 6-án megjelent módosítással lép hatályba 2023. július 24-én. Ismertetjük a változásokat.
A módosítást a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 2023. július 6-i számában jelent meg és július 24-én lép hatályba, a Panasztörvény egészével együtt.
A módosítást a törvény 154.§-a tartalmazza.
1. Az első módosítás a Panasztörvény 17.§-át érinti, ez csak egy értelmező pontosítás arra, hogy milyen esetekben nem kell alkalmazni a törvényt. Például pénzmosás ügyekben, ahol továbbra is a pénzmosás elleni törvény szerinti bejelentési csatornák működnek és alkalmazandók.
2. A következő módosítás az 50-249 fő alkalmazottal rendelkező foglalkoztatói kört érinti. Ők eddig is létrehozhattak közös visszaélés-bejelentési rendszert, ez most kiegészült azzal, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszert az erre jogosult más foglalkoztatóval is létrehozhatják. Tehát például a kapcsolt vállalkozásoknál ilyen közös belső visszaélés-bejelentési rendszer működhet.
A törvénymódosítás és indokolása sem részletezi, hogy mit jelent az „erre jogosult más foglalkoztatóval” kifejezés. A belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása nem jogosultság, hanem kötelezettség. Ha már az „erre jogosult” feltétel szerepel a törvénymódosításban, nem tűnik egyértelműnek, hogy mi tesz jogosulttá egy foglalkoztatót arra, hogy más foglalkoztatóval hozzon létre belső visszaélés-bejelentési rendszert.
Az sem világos a törvényből, hogy mi a különbség a közösen létrehozott és az erre jogosult más foglalkoztatóval létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer között. Értelmezésem szerint a közös az, amikor egy rendszert használnak többen, az együttes pedig az, amikor az egyik rendszerét használják a többiek, például az anyavállalat rendszerét használják a leányvállalatok.
3. A harmadik módosítás a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó szolgáltatókat érinti, ők is jogosultak a belső visszaélés-bejelentési rendszer közös, illetve más foglalkoztatóval együttes létrehozására. Az értelmezési dilemmák az előbbi pontnál.
4. A negyedik módosítás a belső visszaélés-bejelentési rendszert működtető külső szervezetekre vonatkozik. Eddig csak az összeférhetetlenségi szabályok vonatkoztak reájuk, a módosítás kiterjesztette reájuk a pártatlanság követelményét is. A pártatlanság követelményét a törvény a szervezetre írja elő, ez azt jelenti, hogy a kamarák, vállalkozói érdekképviseleti szervezetek nem lehetnek a belső visszaélés-bejelentési rendszer külső szervezeti működtetői.
Csak közvetve érinti a Panasztörvényt az a módosítás, amely szerint a közjegyzők vonatkozásában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, az ügyvédek vonatkozásában pedig a Magyar Ügyvédi Kamara lesz a belső visszaélés-bejelentési rendszerük működtetője.
Dr. Szabó Tibor ügyvéd
www.drszabotibor.hu