A Panasztörvény pártatlansági követelményéről
2023-07-13
A pártatlanság követelményét a Panasztörvény 19.§-a fogalmazza meg a belső visszaélés-bejelentési rendszere működtetésével megbízott (belső) foglalkoztatott természetes személlyel, illetve a külső szervezettel szemben. Amely természetes személy (foglakoztatott) vagy külső szervezet nem pártatlan, az nem bízható meg a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával és működtetésével. De mit jelent a pártatlanság?
A bejelentővédelmi ügyvédre nincsenek külön pártatlansági szabályok, itt a pártatlanságot a törvény az összeférhetetlenségi szabályok előírásával biztosítja: a bejelentővédelmi ügyvéd nem állhat egyéb megbízási jogviszonyban a foglalkoztatóval, tehát egyéb jogi ügyeket nem láthat el. Ha ezek az egyértelmű összeférhetetlenségi szabályok nem állnak fenn, a szabályozás szerint a bejelentővédelmi ügyvéd pártatlannak tekintendő.
Más szabályozás vonatkozik a belső foglalkoztatottakra, és a külső szervezetekre. A pártatlanság követelményének előírása mellett a törvény nem határozza meg ennek fogalmát. Lehet, ez nem is szükséges, mert van ennek a szónak egy általánosan elfogadott jelentése. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a pártatlan melléknév elfogultság nélküli megítélést, elbírálást jelent. Ebben az értelemben jó kifejezik a pártatlanság jelentését a szinonimái: az objektív, semleges, részrehajlás nélküli.
Az értelemzésben segítségre lehet a belső visszaélés-bejelentési rendszerhez hasonló intézmények szabályozása is. Ilyen hasonló intézmény a közvetítés. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szerint a közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja … - a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozásának elősegítése.(2.§). A közvetítővel szemben is törvényi követelmény a pártatlanság. A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában (3.§).
Ezek alapján általános jelleggel kimondható, hogy a pártatlanság egy eljárási pozíció: vannak a vitában érdekelt felek, akik éppen ezért a saját vitájukban nem lehetnek pártatlanok. Az érdekeltség és a pártatlanság egymást kizáró fogalmak. Valamely dolog - például egy bejelentett visszaélés - megítélésében, elbírálásában pártatlan személy kizárólag egy harmadik fél lehet, amely nem azonosítható egyik érdekelt féllel sem. Tehát a pártatlan személy egy olyan harmadik személyt jelent, aki nem érdekelt fél, nem kötik érdekeltségi viszonyok a vitázó felekhez.
Ha a foglalkoztatott/ alkalmazott a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, akkor a pártatlansága ellen szól, hogy például a munkaviszonya alapján alá-fölérendeltségi viszonyban áll a foglalkoztatóval, de ezt megengedi a Panasztörvény, így ezen jogviszony keretében belül kell a pártatlanságát biztosítani. Például annak előírásával, hogy ebben a feladatkörében nem utasítható.
Önfoglalkoztató egyéni vállalkozó önmagát azért nem nevezheti ki a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének, mert a pártatlansága fogalmilag kizárt: a visszaélés-bejelentési rendszer működtetése során nem harmadik fél, hanem a vitában érdekelt egyik fél. Ha egy ügyfele bejelentéssel él, az csak őt magát érintheti, és azt önmagának kellene kivizsgálnia. Így az önfoglalkoztató egyéni vállalkozó vagy felvesz erre egy alkalmazottat, vagy megbíz ezzel egy adatvédelmi tisztviselőt, vagy megbíz egy külső szervezetet. Esetében így tud érvényesülni a pártatlanság.
- Dr. Szabó Tibor ügyvéd
www.drszabotibor.hu