A kis könyvelőirodáknak is rá kell készülniük a Panasztörvényre - minden ellenkező hiresztelés ellenére
2023-07-18
Ez persze csak a szerző véleménye, és mint ilyen, senkire nem kötelező. A törvény az, ami kötelező, esetünkben a Panasztörvény. Nem is magyaráznám tovább, csak idézem az alkalmazandó rendelkezéseit, aztán mindenki döntse el maga, hogy van-e teendője júliuis 24-ig vagy nincs.
2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról :
18. § (1) Az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül – belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre
- a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztató,
19. § (1) A belső visszaélés-bejelentési rendszert – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti.
(2) A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. Külső szervezet megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi szabályokat, valamint az (1) bekezdés szerinti pártatlansági szabályokat alkalmazni kell.
25. § A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint az e törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.
Én nem tudom, hogyan lehet e rendelkezésekből arra a következtetésre jutni - mint teszi ezt Ruszin Zsolt, nagyra becsült barátom - hogy az önfoglalkoztató egyéni vállalkozónak nem kell „rákészülnie” a Panasztörvényre, és hogy nem kell „adminisztratív” előkészületeket tennie – miután az idézett rendelkezések a következő teendők elvégzésére köteleznek minden érintett foglalkoztatót és könyvviteli szolgáltatót:
1.
A 18.§ /2/ a) pontja kerek perec kimondja, hogy a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozóknak is létre kell hozniuk a belső visszaélés-bejelentési rendszerüket. Ez a rendelkezés az EU irányelvből került átültetésre, és ebből látható, hogy az irányelv éppenhogy szigorúbban kezeli a pénzmosás elleni szolgáltatókat más vállalkozásoknál - mert ha az egyéb vállakozásokra vonatkozó feltételek vonatkoznának rájuk (50 fő akalmazott legakább ) eleve nem is tartoznának a törvény hatálya alá. Hogy miért szól így az EU irányelv, és ez alapján miért rendelkezik így a Panasztörvény – azt én most nem vizsgálnám, mindenesetre az az irányelvi rendelkezés, miszerint a belső bejelentési csatornák létrehozására irányuló kötelezettség arányban kell, hogy álljon a foglalkoztatók méretével – nem azt jelenti, hogy annak, akire vonatkozik, nem kell létrehoznia a belső visszaélés-bejelentési rendszerét, Amúgy a magyar jogalkalmazókra nem az EU irányelv a kötelező, hanem az azt átültető Panasztörvény.
2.
A foglakoztatói "belső visszaélés-bejelentési rendszer" létrehozása pedig úgy történik, hogy ki kell nevezni egy felelőst, egy pártatlan személyt a panaszok fogadására, kezelésére, a rendszer működtetésére. Azaz tehát nem elég egy meglevő e-mail címre hivatkozni, nem elég egy panaszládát kihelyezni. Nem elég egy szoftver sem. Kell, hogy a rendszernek legyen egy erre kinevezett arca – a 19.§ /1/-/2/ bekezdésében adott menüből mindenki kiválaszthatja a neki leginkább tetsző megoldást. De valamelyiket választani kell, az nem megy hogy egyiket sem választjuk, és nem hozzuk létre a rendszert. A pártatlanság követelményét a törvény megfogalmazta, ez szűkíti az egyéni vállalkozók, de egyéb más vállalkozások lehetőségeit is - de maradt még a menüből választható megoldás. A „pártatlanság” fogalma egyértelmű, a foglakoztató és a bejelentő viszonyában a rendszer működtetője e feladatkörében ne húzzon egyik oldalra sem. Egy visszaélés elkövetője és az elbírálásában közreműködő nem lehet ugyanaz a személy - ezt jelenti a pártatlanság.
3.
A 25.§ szerinti tájékoztatást az érintettek számára meg kell adni. Nem utólag, hanem előzetesen, világosan és könnyen hozzáférhetően – mindenek előtt azért, hogy élni tudjanak a jogaikkal.
Ha valaki nem "készül rá "a Panasztörvényre, azaz nem hozza létre a belső visszaélés-bejelentési rendszerét úgy, ahogy azt a 19.§-a írja, és erről nem ad tájékoztatást úgy, ahogy azt a 25.§ írja, - és csak várja, hogy "legyenek" panaszok, és ha majd lesznek, akkor majd foglalkozik vele - azt kockáztatja, hogy ezzel a mulasztásával maga teremti meg a panaszos számára a panasz nyilvánosságra hozatalának a feltételeit – úgy, ahogy azt a Panasztörvény 46.§-a írja. Nemkülönben alapot ad az ellenőrző hatóságnak jogsértés megállapítására - még akkor is, ha ez miatt bírság szankció nem alkalmazható.
4.
Továbbá fel kell hívnom a figyelmet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2023. július 24. napjától hatályos 206/A.§-ára, amely bevezette a Bejelentő üldözése szabálysértését.
206/A. § (1) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti közérdekű bejelentés vagy visszaélés-bejelentés miatt a közérdekű bejelentővel vagy a visszaélés bejelentőjével szemben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.
(2) Aki a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény szerinti visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni, szabálysértést követ el.
Ilyen esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint (11.§).
Értelmezésem szerint a /2/ bekezdés alá tartozik az az eset is, ha valamely kötelezett szándékosan vagy mulasztásból nem hozza létre a belső visszaélés-bejelentési rendszerét. Mondhatjuk, ilyen esetben ez lehet a neki címzett első bejelentés.
***
A belső visszaélés-bejeléentési rendszer működtetése kapcsán senkinek nincs még tapasztalata, én sem tudom, hogy mennyi munka lesz vele. Nyilván, általában minél kisebb egy foglalkoztató, annál kevesebb. Miután azonban ezt a csatornát bevezették, "közkinccsé" tették, az óvatosság elve alapján azzal kell számolni, hogy esetünkben is élhet és élni fog valamilyen módon.
***
Nem foglalkozom uniós joggal, és jogalkotással sem, de meggyőződésem, hogy lehetett volna találni megoldást a törvényben a kis könyvelőirodákra - de általában a könyvelőirodákra, adótanácsadókra, könyvvizsgálókra. Számomra e Panasztörvény-ügy tanulsága, hogy miért nem ismeri fel / el a kormányzat, hogy neki legalább akkora érdeke lenne egy a pénzügyi- számviteli- adótanácsadó vállalkozásokat tömörítő kamara felállítására - mint például az érintetteknek. A válsághelyzetek - legutóbb a Covid-járrvány - megmutatták, hogy a válságkezelő intézkedések, támogatások a könyvelőkön keresztül jutottak el a vállalkozókhoz, enélkül még jobban megbénult volna az ország. Írtam is erről egy cikket az Önadózóba. https://www.onadozo.hu/lapszamok/2020-06/ De nem kell válság, elég ha a gazdaság napi működését nézzük. Ahogy az igazságszolgáltatás rendszerének fontos elemét képezi az ügyvédség, és a közjegyzők, úgy a makroszintű adó-pénzügyi- költségvetési rendszer fontos fontos elemét képezik a mikroszinten működő könyvelő, adótanácsadó vállalkozások. Számomra az a döbbenet, hogy fentről ezt mennyire nem látják. Egy kamarával az ilyen "Panasztörvényes" helyzeteket lehetne úgy szabályozni, mint például az ügyvédeknél. Persze, ha lenne ilyen kamara, sokaknak meg az nem tetszene...
dr. Szabó Tibor ügyvéd
www.drszabotibor.hu